December

bejgli

És jelentem… elkészült az a bizonyos bejgli. Köszönöm a receptet! Nem tökéletes, de van még pár évem gyakorolni, Egyébként is a tökéletes unalmas. Vagy inkább tökéletes a maga tökéletlenségével?

Ezúton szeretnék mindenkinek Nagyon Boldog, Békés és Csodákban, Nevetésben gazdag Karácsonyt kívánni!

Elgondolkodtatóként pedig álljon itt Müller Péter Karácsonyi üzenete, amely szerintem remek összefoglalása annak, hogy milyen is az az igazi Karácsony:

Itt a régóta várt pillanat! Mostanáig kóboroltál az üzletekben, plázákban, butikokban. Mostanáig fizettél, szállítottál, főztél, sütöttél, csomagoltál, cetliket írtál, takarítottál, hurcoltad haza a fát, fölállítottad, gyertyákkal, izzókkal, angyalhajjal ékesítetted.

Dolgoztál, robotoltál, igyekeztél, lihegtél, és gyötörted a lelkedet: „Kit felejtettem ki?” Most végre itt van mindenki. Akikre azt mondja a nyelvünk: a hozzátartozóid. Jó szó. A sokmilliárd ember nem tartozik hozzád. Ezek igen. Ők jönnek el az ágyadhoz, ha beteg leszel, és ők állnak majd legközelebb a koporsód körül. A többi ember távolabb él tőled. Most itt van körülötted az a néhány ember, aki a sorsod játékában főszerepet kapott, nem tudni, miért. Mint egy színdarab fontos jelenetében, összejöttek mind, csomagokkal, éhesen, türelmetlenül, zajongva, zűrös és csillagtalan lélekkel – mert manapság a lelkünk zűrös, zaklatott és csillagtalan.

Az is lehet, hogy nincs itt senki. Most van az a pillanat, karácsony estén, amikor rád szakad az érzés, amit a hétköznapok során nem éreztél, mert megszoktad – hogy egyedül élsz. Nincs senkid. Sokan éljük át ilyenkor a magányt. És sokan a lázas nyüzsgést, a zűrzavart, az örömöt, hogy együtt vagyunk végre… és azt is, hogy ebből az „együttből” hiányzik néha a meghittség. Még jó, ha a fa körül elhangzik a „Mennyből az angyal”, de ez sem az igazi, mert a mohó szemek a földet kutatják, a fa alatti csomagokat: „Mit hozott Jézuska?”

Elfelejtettük, hogy Jézuska nem hoz semmit. Neki sem volt semmije. Csak egy szál köntöse, arra is kockát vetettek a katonák, halála után. Jézuska csak békét tud hozni. És csendet a szívben. És szeretetet – ami a világ legnémább, legnyugodtabb, legszótlanabb állapota. És láthatatlan. Nincs benne lihegés, nyugtalanság, idegesség és lárma. Szertelen lélekkel nem lehet szeretni. Benne van a csodálatos magyar szóban: hogy aki SZER-telen, az nem SZER -et.

Nyugodj meg. Találj egy pillanatot, vagy kettőt, és menj ki a levegőre. És szívd be magadba az éltető, friss levegőt. Mélyen. Jó mélyen, és többször is. Sóhajts ki, és lélegezz be. Lassan, mert a sóhajtás és a lassú, mély lélegzés megnyugtat. És ha egy kicsit megnyugodtál végre, nézz föl az égre. Ha csillagos az ég, válassz ki egy csillagot. Ha felhős, tudd, hogy a csillagod azért ott van, csak nem látod, mert felhő takarja. Ha hull a hó, hagyd, hogy arcodra hulljanak a hópihék: az angyalok küldik neked, a végtelenből – és ingyen. Éld át a csodát. A mindenséget – és önmagadat. És most figyelj jól: A karácsony a születés ünnepe. Valaminek vége van – és valami most jön létre. Bárhol. Akár egy istállóban is. Állatok között, segítség nélkül, egy gyűlölettel teli, sötét világban, ahol a kis Jézus született. Mindegy. Csak szüless meg. Szüld meg magad. Lobbantsd lángra a szívedet, s hagyd, hogy ez a lángocska az egész elmúlt éved sötétségét eloszlassa! Várj egy kicsit, míg érzed, hogy a kis gyerekláng megerősödik benned. És utána menj vissza a hozzátartozóidhoz. Vidd be nekik a békédet. És az új arcodat. És azt a meggyőződésedet, hogy az életünk díszlete nem egy szoba – hanem az egész világmindenség. És a legszebb ajándék: egy ölelés. Egy mosoly. Vagy még az sem – csak egy gondolat: „Szeretlek”

And it is ready. I baked the traditional Hungarian pastry. It is far from perfect, but I have some years to improve. Otherwise perfect is boring. Or it is perfect with its imperfectness?

Anyway, I would like to wish a Merry Christmas for Everybody full with Joy and Laugh. Have a wonderful time, not just today, all year!

És a csoda folytatódik / Another little Wonder

1380_2_1288347055

Kincset kaptam. A tegnapi postával érkezett. Nem, nem arany ékszer volt benne, sem nem gyémánt. Annál sokkal értékesebb kincset rejtett a csomag. Egy bejgli receptet kaptam. Talán emlékeztek a múltkori blog postban írtam, hogy ha van valakinek bejgli receptje az küldje el nekem, mert sütni szeretnék. És most nem akármilyen receptet kaptam. Egy gyöngyszemet. Kézzel írottat, 1985-ből. A torkom összeszorult, amikor ránéztem a dátumra. Ha az a dátum és az a recept beszélni tudna… És egy kedves házaspár elküldte nekem. Nem tartogattak tovább egy ilyen kincset, hanem továbbadták, hogy most nekem szerezzen örömet. Megtiszteltetés vigyázni rá. Igen, csak egy szimpla fehér papírdarab, de mindaz ami mögötte van… Mától én vigyázok rá, hogy egyszer talán én is továbbadjam, és valakinek örömet szerezzek vele.

Continue reading