A bár még csendes. Még nem végzett mindenki a munkával, de páran már úgy döntöttek, hogy péntek lévén kicsit lerövidítik a munkaidőt. Pohárral a kezükben álldogálnak a bárpultnál vagy a szerencsésebbek – akiknek még asztal is jutott – magas sarkúba bújtatott lábaikat pihentetve ücsörögnek és beszélgetnek. Én csendesen figyelem őket. Continue reading
Eltűntem. Nem kicsit, nagyon. Rá sem merek nézni a legutolsó bejegyzésem dátumára. De megmagyarázom. Utaztam. Kétszer is. Continue reading
Az Oxford Circus környéke és a Regent Street hömpölygő embertömeggé változott. Lépésben lehet csak haladni és komoly erőfeszítésbe kerül minden lépés. Olyan, mintha az emberek téli álmukból ébredtek volna és egyszerre tódultak volna ki az utcára. De mi hozta őket ki az otthonaikból? Ez még nem lehet a tavasz. Áh! Az még messze van. Hisz a 2014-es esztendő csak most mond búcsút. De akkor miért ez a nagy hűhó, tolongás, lökdösődés?
Életem kirakósa / The puzzle of my life 